Nosztalgia

Pápáról hazafelé jövet teljesen nosztalgikus hangulatba kerültem. Olyan volt a busz út hangulata, mint anno a vándortáboroké. Beszélgettünk, nevettünk, elénekeltem a táboros dalokat aztán elaludtunk. Pont, mint régen, amikor összetoltuk egy kupacba az ágyakat és egymás hegyén hátán feküdtünk. Egy ütemre szuszogtunk, azt se tudtam, hogy ki fekszik a két oldalamon, de biztonságban éreztem magam. Kb. mint egy alom kiskutya.
Így hát gondolatban megint előszedtem az összes emlékemet ezekről a táborokról és újfent rájöttem, hogy mennyire hiányoznak. :(

Variációk sonkás zsemlére

I. Kedves Listatagok!
A további adományok elkerülése érdekében szeretnénk tisztázni egy-két dolgot:
1. A tévhittel ellentétben a lányok a 3074es szobában NEM éheznek.
2. Továbbra SEM szeretnénk sonkás zsemléket az ajtónk előtt találni (akár higénikusan fóliába vannak csomagolva akár nem).
Köszönjük!

II. Kedves Listatagok!
Ma este találtunk egy árva sonkás zsemlét az ajtónk előtt. Valószínűleg eltévedt a koli rengetegében. Kérlek gyere érte minél hamarabb! Szegénynek nagyon hiányzik a régi gazdája! Amíg nem jelentkezik érte az illető megágyaztunk neki a kukában, mert a nagy bolyongásban rendesen kifáradt.
Köszönjük!


III. Kedves Listatagok!
Egy szerencsétlen kis sonkás zsemle valószínűleg saját erejéből kúszott el az ajtónkig. Ha szeretnéd visszakapni elkóborolt ebédedet/vacsorádat, jelentkezz a 3074-ben.
Köszönjük!

IV. Kedves Listatagok!
Ma este sajnálatos esemény történt, mely megrendítette hitemet az alapvető emberi normák meglétében. Történt ugyanis, hogy valamelyik lakótársunk egy sonkás zsemlét hagyott az ajtónk előtt. Nem hittem volna, hogy vannak még olyan emberek, akik képtelenek felfogni olyan minimális együttélési szabályokat mint, hogy a szemetet az erre kijelölt tároló egységekbe (u.n. kukába) dobjuk nem pedig embertársaink ajtaja előtt helyezzük el. Ha valamilyen oknál fogva ezzel a gesztussal nemtetszésedet akartad kifejezni, legközelebb mondd meg nekünk, elég értelmesek vagyunk hozzá, hogy felfogjuk.
Köszönjük!

V. Te kib****tt kis k****g!
Ha még egyszer előfordul, hogy a sz*ros szendvicsedet a kib****tt ajtónk előtt hagyod, akkor én megkereslek és kibelezlek! Érted te retardált f*sz?! Hát, hogy lehet valaki ennyire gyökér tirpák s*gg, hogy ez nem jut el a csökevényes agyáig?! Ha nem bírsz kultúrálódni, akkor költözzél le tanyára és ott majd dobálhatod a szájbak**t disznóidat szendviccsel te szerencsétlen! Hogy folytál volna le inkább apád lábán amíg még folyékony voltál!
Megtalállak neked annyi, értve?


Kicsit meglódult a fantáziám így a végére. Elnézést ha bárkit is kellemetlenül érintett volna valamelyik levél fogalmazásmódja. Tudom, hogy a higénikusan, fólia, kuka és gesztus szavak elég erőteljesek de úgy éreztem a stílus megkívánja őket. Ámen. :)

Tegnap kaptam varázslatot! :)

Ahogyan jöttünk le Veszprémbe Zolival kis kitérőt kellett tennünk Érdre és ott találkoztam Angelikával, akinek a tündér neve Tekna (ha jól értettem). Ő mondta el nekem, hogy amíg nincs varázslatom addig nem tudom megvédeni magamat a gonosz boszorkákkal szemben.
Szerencsére, mint kiderült ő közben tud járni az érdekemben Bibi Bozbergnél (?), hogy ne kelljen többé félnem.

Bibi meg is érkezett nyolc óra múlva (még szerencse mert a gonoszak kilenc óra múlva értek oda hozzánk) és hozott magával mindenféle színű varázslatot. Én pedig nem egyet hanem rögtön kettőt is választhattam közülük, mindkét kezembe egyet-egyet.
A lila és a kék mellett döntöttem, ami Angelika szerint is jó kombináció.
Ezek után már csak ki kell mondanom a varázsszót és átváltoznom ha gonosz szörnyekkel vagy boszorkákkal találkozom.

Igaz ezt a műveletet még kicsit gyakorolnom kell, de a lényeg hogy most már soha többé nem kell félnem tőlük.
Köszönöm Tekna! :)

Vettem egy paradicsomot, de nincs szívem megenni....
(Flóra, thanks for your cooperation!)

Fáradtan

Az idő gyorsan múlik.
A holnap egyre közeleg.
A versek alig fogynak.
Az izomláz épp csak halványodik.
Az emlékek mindinkább élesednek.
Az élmények lassan feldolgozódnak.
Az agyam folyamatosan leépül.

(Lehet nem bírom már ezt sokáig.)